Teknőskéim,
Az előző nap több mint kimerítő volt, így nagyon nem is tudtuk magunkat kipihenni. És reggel várt ránk egy út vissza a városba. Mégpedig az az út amin az előző este jöttünk. Anyám újabb négy óra őrület.
Azért azt kijelenthetjük, hogy sokkal könnyebben viseltük a dolgot, egyrészt reggel volt, még nem voltunk annyira fáradtak, másrészt többször álltunk meg.
Igazából ezen napunk nem ígérkezett különösebben fárasztónak, Toto ígért nekünk némi előadást, kakaóról, a kávéról, a kókuszról. És ezek feldolgozásáról. Meg is látogattunk ennek megfelelően, kakaó ültetvényeket, kávé ültetvényt illetve kókusz fákat. Valamint egy üzemet ha nevezhetjük annak ahol a kókusz fa nedvéből cukrot csinálnak, bevallom ezt én eddig nem is tudtam. A gumifák látogatása már csak bónusz volt, de nagyon érdekes volt látni, hogyan működik egy ilyen dolog.
Egy elég zárt közösségbe csöppentünk, ahol szemlátomást mindenki a fent felsoroltakból él és próbál talpon maradni. A szegénység itt kézzelfogható volt. Azok a viskók amiben laktak, némelyikbe benéztem, egyébként nagyon szívéjesek voltak, egyszer sem szóltak ránk hogy mit csinálunk. Sőt kóstolót adtak, és aranyosan mosolyogtak. A gyerekek meg szórakoztattak minket, bár egy szavukat sem értettük, de azt láttuk, hogy jókedvük van és örültek nekünk. A pálmafából kinyert léből készült cukor meg egyenesen fenséges volt, bár az ottaniak azt mondják, hogy ez csak főzésre jó, ennek ellenére igen kitűnő íze volt. Vettünk is belőle, legyen mitől hízni. Bár szilárd meggyőződésem, hogy itt Ázsiában nagyon nehéz elhízni. Az ételeik mind táplálóak és egyáltalán nem hizlalóak, nem is nagyon lehet errefelé kövér embert látni.
Miután végig jártuk az ültetvényeket, elindultunk a szállásunkra, amely nagyon durva klasszisokkal jobb volt mint az előző kettő. Medencével, reggelivel, egy szép szobával és nem utolsó sorban zuhanyzóval. Akkor már harmadik napja nem zuhanyoztam rendesen. A zuhanyzó látványa felért egy orgazmussal. De mivel volt medence, ezért gondolkodás nélkül rohantunk bele. Nem akármiylen élmény volt. Kicsit pihentünk, majd indulás vacsizni. A kaja nem volt egetverő, de csinci kislánykák táncikáltak hozzá, amely valamelyest kárpotolt. Majd mindenki csendesen visszavonult a szobájába, hogy másnap elinduljunk a Mount Bromo vulkánhoz amely az egyik legérdekesebb útnak ígérkezett.
Utazásaink a szigeten kissé felemásra sikeredtek, mert míg az előző nap igen eseménydúsnak volt mondható, addig ez annyira nem, de ettől függetlenül. Mindenképpen érdekes. És rengeteg tapasztalatot tudtunk szerezni. A következő napunk is hasonlóan uncsi volt. Ugyan is elég későn indultunk el azzal a címszóval, hogy legyen időnk aludni mert nagyon kimerültek voltunk.
Az előző nap több mint kimerítő volt, így nagyon nem is tudtuk magunkat kipihenni. És reggel várt ránk egy út vissza a városba. Mégpedig az az út amin az előző este jöttünk. Anyám újabb négy óra őrület.
Azért azt kijelenthetjük, hogy sokkal könnyebben viseltük a dolgot, egyrészt reggel volt, még nem voltunk annyira fáradtak, másrészt többször álltunk meg.
Egy elég zárt közösségbe csöppentünk, ahol szemlátomást mindenki a fent felsoroltakból él és próbál talpon maradni. A szegénység itt kézzelfogható volt. Azok a viskók amiben laktak, némelyikbe benéztem, egyébként nagyon szívéjesek voltak, egyszer sem szóltak ránk hogy mit csinálunk. Sőt kóstolót adtak, és aranyosan mosolyogtak. A gyerekek meg szórakoztattak minket, bár egy szavukat sem értettük, de azt láttuk, hogy jókedvük van és örültek nekünk. A pálmafából kinyert léből készült cukor meg egyenesen fenséges volt, bár az ottaniak azt mondják, hogy ez csak főzésre jó, ennek ellenére igen kitűnő íze volt. Vettünk is belőle, legyen mitől hízni. Bár szilárd meggyőződésem, hogy itt Ázsiában nagyon nehéz elhízni. Az ételeik mind táplálóak és egyáltalán nem hizlalóak, nem is nagyon lehet errefelé kövér embert látni.
Miután végig jártuk az ültetvényeket, elindultunk a szállásunkra, amely nagyon durva klasszisokkal jobb volt mint az előző kettő. Medencével, reggelivel, egy szép szobával és nem utolsó sorban zuhanyzóval. Akkor már harmadik napja nem zuhanyoztam rendesen. A zuhanyzó látványa felért egy orgazmussal. De mivel volt medence, ezért gondolkodás nélkül rohantunk bele. Nem akármiylen élmény volt. Kicsit pihentünk, majd indulás vacsizni. A kaja nem volt egetverő, de csinci kislánykák táncikáltak hozzá, amely valamelyest kárpotolt. Majd mindenki csendesen visszavonult a szobájába, hogy másnap elinduljunk a Mount Bromo vulkánhoz amely az egyik legérdekesebb útnak ígérkezett.
Utazásaink a szigeten kissé felemásra sikeredtek, mert míg az előző nap igen eseménydúsnak volt mondható, addig ez annyira nem, de ettől függetlenül. Mindenképpen érdekes. És rengeteg tapasztalatot tudtunk szerezni. A következő napunk is hasonlóan uncsi volt. Ugyan is elég későn indultunk el azzal a címszóval, hogy legyen időnk aludni mert nagyon kimerültek voltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése