2012. február 12., vasárnap

Ryanair

Az előző posztomból kiderült, hogy milyen gyorsasággal és egyszerűséggel oldottam meg a Malév csődje okozta repülési gondomat. Ugyebár még aznap mikor bejelentették a csődöt, a Ryanairnél közölte, hogy lesz járat Madridba. Gyorsan meg is vettem a jegyet, majd másnap megjelent egy helyes hír, miszerint  Ryanairnek nincs engedélye a reptér használatára, és igy kezdték el árulni a jegyeket. Első gondolatom az volt, hogy ebben a világban már tényleg mindent lehet. Persze nem tudom miért csodálkozom ezen.

Ez kis malőr már-már arra sarkalt, hogy feladjam a Madridi utamat, mert annyi méreggel járt már, hogy egyszerűen tényleg nem éri meg. De azért körbenéztem mégegyszer, hogy milyen lehetőség van még eljutni Madridba. Találtam is a wizzairnél jegyet, de persze nem azokon a napokon amelyeken én szerettem volna menni. Írtam egy levelet a hotelnek, hogy lehet-e esetleg változtatni az időponton. Mire kaptam egy választ, hogy mivel nincs szezon ezért van hely és ezzel a mozdulattal meg is változtatták az időpontot. Mire visszaírok, hogy csak érdeklődtem nem szeretnék egyelőre változtatni, amelyre válaszoltak is, hogy rendben, ne aggódjak. De ekkor még mindig nem volt biztos, hogy megyek-e egyáltalán és ha igen mikor. Minden remekül alakult. Gondoltam, ha még egy levelet írok a hotelnak elküldenek a fenébe. De nem tehettem mást, vártam. Kezdtem egyre dühösebb lenni és elhatároztam, hogy most már csak azért is elmegyek ha kell gyalog is. Szóval vártam, ugyan is a híradásokban arról számoltak be, hogy tárgyalások vannak, csak megállapodás nincs. Óránként nézegettem a Ryanair honlapját, míg egyzsercsak megjelent a hír, hogy megállapodtak.

Megkönnyebbültem. Mondom, csak eljutok Madridba.  Itt le is zárhatnám a dolgot, ha nem látott volna napvilágot egy újabb hír, miszerint a Ryanir blöffölt mikor a megállapodásról beszélt. Ez már az a szint volt, hogy elmegyek és veszek magamnak egy repülőt. De egyelőre úgy néz ki, hogy engedélyük már van a reptérhasználatra, csak a részletek nem tisztázódtak még. Tehát ha minden jól megy jövő pénteken megindul a Ryanair pesti flottája. Már nem tudom, sírjak vagy nevessek-e? Biztosra most már csak akkor mehetek, ha már hazajöttem.


2012. február 5., vasárnap

Madrid kontra Malév

Ez a hét kissé stresszesen telt, ugyanis veszélybe került a madridi utam. Ezen a héten 66 év szolgálat után egyik pillanatról a másikra becsődölt a Malév.
Ez már önmagában is elkeserítő és példátlanul katasztrófális dolog, az már szinte elenyésző problémának tűnik, hogy a hónap végén esedékes madridi utamra is Malévval mentem volna.
Eleinte még reménykedtem, hogy azért csak megoldják ezt a problémát, de sajnos azt kellett látnom, hogy a legcsekélyebb lépések sem történnek meg azért, hogy megmentsék a Malévot. Csak azt láttam, hogy mentik, ami menthető, valahogy hazahozzák azokat, akik kint ragadtak, és próbálják kártalanítani azokat, akik nem tudtak elutazni. De semmilyen jel nem mutatott arra, hogy a Malévot meg akarnák menteni. Sőt már a csőd napján arról beszéltek, hogy majd lesz egy új légitársaság, amely természetesen az állam alá fog tartozni.

Így tehát a csőd napján realizálódott bennem, hogy a Malévval illetve az ő segítségükkel egy másik társasággal sem fogok eljutni Madridba. Tehát ha továbbra is kitartok amellett, hogy ha menni akarok, akkor vennem kell egy másik repülőjegyet. El is kezdtem a keresgélést és azt láttam, hogy olyan 50-60 ezer forintot képezne egy másik légitársaság által nyújtott repülőjegy ára. Gondolkodtam, osztottam-szoroztam és figyelembe véve a nagy túránkat, amelyet majd áprilisban tervezünk, végül azt mondtam, kisajtolom magamból ezt az összeget, csak elmehessek. Egyrészt megvan a belépőm a focimeccsre, másrészt a szállásomat is lefoglaltam, és hát nem voltam még Madridban, így tehát döntöttem: megyek!

Nem mondanám, hogy boldog voltam, de ez van, így elkezdtem nézni, mely járatok is lennének jók. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy nem igen van közvetlen járat Madridba, csak átszállással. Prágában, Amszterdamban vagy Párizsban. És mondanom sem kell a leglehetetlenebb időpontokban és átszállási várakozásokkal. Majd egyszer csak olvasom az egyik internetes portálon, hogy a Ryanair kiterjeszti Budapesti flottáját és 13 országba 31 városba indítanak gépeket. Halkan jegyzem meg reggel hatkor csődölt be a Malév és ezt délután már bejelentette a Ryanair. Meglestem. És azért örömmel tapasztaltam, hogy megy Budapestről Madridba közvetlen járat és mind összesen 18 ezer forintba kerül. Az időpont is elfogadható volt, így meg is vettem a jegyet.

Szóval, egy nap alatt összeomlott minden és meg is oldódott. A történet teljességéhez azért hozzá tartozik, hogy én ezt a jegyet amelyet elbuktam, nem vettem, hanem kaptam a bankomtól, így igazából nem ért akkora veszteség és nem is tervezem, hogy kárpótoljanak, mert nem látom különösebben értelmét.

Örülök, hogy utazom mégis. De borzasztóan szomorú vagyok, hogy egy ilyen patinás céget, amely szimbóluma is volt kicsi országunknak, hagyták ilyen egyszerűen összeomlani.




Malév Hungarian Airlines
Született:1946
Elhunyt: 2012
Élt 66 évet.
Járatok 69 városba
22 saját és 19 lízingelt gép.

London Baby

Tehát találtunk egy frankó kis hotelt, lepattintottuk a csomagokat és mivel még nem volt túl késő ezért belevágtunk a sűrűjébe. A Soho felé vettük az irányt. Azon keresztül akartunk eljutni a belvárosba, de igazából el sem jutottunk addig, mert már a Sohoban leragadtunk. Egy olyan városrész amelyet sosem felejt el az ember. Pezsgett az élet, lehetett akár éjjel vagy nappal. Színházak, mozik, szórakozóhelyek egymás hegyén hátán. Aki itt nem talál magának szórakozást az máshol sem fog azt garantálom.
Örök pezsgés és a nagy forgatag teljesen magával ragadó, a színházakban olyan színészek játszanak akiket csak a mozikban láthatunk. Még azoknak is javasolnék egy színházlátogatást Londonban akik nem beszélnek angolul. Szerintem megér ennyit mondjuk Ewan McGregort, Michael Caint vagy Anthony Hopkinst színházban látni. Vöröstéglás házak rendezett kis terek után belefutottunk a kínai negyedbe és még mindig nem voltunk a belvárosban. Sétánk során elfáradtunk és betértünk egy Thai éttermbe ahol akadt némi kommunikációs probléma a kiszolgáló személyzettel, ugyan is étlap az nemigen volt és fogalmunk sem volt mi az a rice with ex. Majd azért megfejtettünk, hogy az eggs. Szóval sima tojásos rizs volt. Az első angol estémen ettem egy igazi jó fűszeres Thai kaját. Ezek után a teljes kimerülés határán, elindultunk a hotel felé, de azért még betértünk egy pub-ba ahol olyan hangos volt a zene, mint egy diszkóban így nem voltunk sokáig hanem lassan elindultunk a hotelfelé ahol végül is holt fáradtan estünk az ágyunkba.