KL

A mai nap kissé érdekesre sikeredett. Az átállás egész simán ment.Nincs különösebb bajom. Leszámítva, hogy most is már hajnal 2 van itt.

Felkelés után realizálódott bennem, hogy hol is vagyok. Kinéztem az ablakon és mintha egy másik bolygóra kerültem volna. Kicsit neteztem, és nézelődtem az ablakból. Bangkok egy előkelőbb negyedében vagyunk és itt minden olyan simának tűnik. Egy kevéssel később felébredt Dia, és mondta látogassuk meg a medencét.

Na, nem kell ecsetelnem. A kép magért beszél. A biznisz negyed kellős közepén a város szívében egy kis oázis. Egészen kiválóan éreztem magam. A víz parádés, az idő szintén. Egy laza órácskát eltöltöttünk itt, uszikáltunk, napoztunk. Majd úrrá lett rajtunk az éhség így vissza a lakásba és irány a város. Nem volt sok időnk mert 5kor indult a gépünk Kuala Lumpurba, de azért egy séta egy Starbucks és némi kaja a parkban azért belefért.

Egy-két súlyos tévedést tisztáznom kell. Az út előtt elmentem oltásokért ahol egy kiselőadást kaptam arról, hogy mi az amit tilos itt csinálni egy kényes gyomrú európainak. Na kérem ha hazamegyek egy óriási nyers hallal fogom nyakonvágni azt az orvost, mert annyi képtelenséget hordott össze, hogy azt el  sem hiszem. Ne egyek utcán semmit, ne egyek nyers salátát, gyümölcsöt, jegeskávét... stb Jelentem mindegyiken túl vagyok 2 nap után és a világon semmi bajom nincsen. Sőt aki ide eljön és nem eszik semmit az utcai árusoktól az egy barom. A doktornőnek meg üzenem, hogy soha ne hagyja el a kis oxigén sátrát mert még a végén valaki a fejére szarik. Az ebédemet egy utcai árustól vettem, és megint csak apró fogalmaim voltak arról mit eszek. De már leszoktam a kérdések felrakásáról, egy: úgy sem értenek meg, vagy én nem értem őket. 2 mindegy amíg finom. Egy nejlon zacskóba kaptam mindenféle dolgokat, amelyet meghintettek némi szósszal és ennyik. Brutálisan finom volt ez is. És még életben is vagyok. A park mint egy kis oázis, nyugis csendes és tele varánuszokkal. Amelyek olyanok mintha be lennének drogozva, mert még megsimogatni is hagyta az egyik magát.

Mivel az időn fogytán volt elindultunk visszafelé, és utközben találtunk egy gyurma helyet amelyet le akartunk fotózni, és az egyik gyurmázó bácsi észrevette és elkezdett nekünk parádézni. Nagyon vicces volt.

Gyorsan vissza, pakolás és irány KL. K. nagy dugó a belvárosban, számolni kellet volna vele, de még így is időben érkeztünk a reptérre, amelynek elképesztő mérete lenyűgöz. Becsekkolás, papírok írogatása, mert bár vízum nem kell, azért mindenféle kártyákat kell kitölteni, amelyeket okosan beletűznek az útlevélbe...
A repülőn aztán mindenféle ember volt csak európai nem, és persze tele volt. Nem egész 2 órás út után megérkeztünk KL-be a Petronas tornyok már igen messziről látszottak. A város viszont egyelőre nem tűnik olyan jónak mint Bangkok, de majd holnap meglátjuk.
Bevágódtunk egy taxiba, na kérem szépen a taxisofőrünk kb annyira ismerte a várost mint mi. Másfél órás taxizás után értük el a hotelt, borzasztó éhesen és fáradtan. De még gyorsan beszaladtunk egy kajáldába, amelyet az ÁNTSZ 2mp alatt bezárna. És ettünk egy kurvajót ismét.

Ez a szabadban van, mint kb minden errefelé. Az étel kifogástalan és nevetségesen olcsó. Vacsi után, némi alkohol vásárlás majd a hotel és hülyeségek irkálása a blogomba.
Ennyit mára pupákok, holnap megtámadjuk KL-t.