Kéremszépen,
A Kuala Lumpuri napunk finoman szólva is elég érdekes volt. Reggel felkeltünk, kissé fáradtan, mert későn feküdtünk le. Elindulunk, sétálni, majd azt vesszükk észre, hogy szinte minden utca le van zárva, az üzletek zárva. Érdekesnek indult. Majd elég hamar beleszaladtunk egy valamiféle Vegyi cuccokat feldolgozó üzem elleni tiltakozásba. Sokan voltak, de nem tűnt vészesnek a dolog.
Keresztül sétáltunk rajtuk, majd bevetettük magunkat a Pteronas toronyházba. Az épület impozáns, lenyűgöző. Az aljában egy bevásárló központtal. Na itt el is fogyasztottuk a reggelinket. (Borisz külön katalógusom van a kajákról csak nektek)
Majd gondoltuk, akkor irány a torony. Ahol 11 óra magasságában közölték, hogy hát mára már nincs több hely. Úgyhogy nem tudtunk felmenni. Hm.. Na mindegy, volt a torony mellet egy nagyon szép park medencével. Ott egy kicsit csöveztünk, nagyon hangulatos kis trópusi, oázis hangulata volt. Na akkor irány a belváros lássuk mi van KL-ben.
Elindultunk befelé. Metróra szálltunk is irány a belváros. Na kérem szépen ami ott fogadott minket az túlszárnyalja a mi kis október 23.-ai balhénkat. Olyan mérhetetlen tömeg volt, akik folymatosan skandáltak valamit, hogy azt leirni sem tudom. Mindenki sárga pólóban és nagyon elégedetlenek voltak. Próbáltunk infót szerezni, hogy mi a pék van.
Szerencsére errefelé mindenki legalább makog angolul, így sikerült kiderítenünk, hogy kormány ellenes tünti van. Mert a kormány hatalmon akar maradni, és mindent meg is tesz ezért, módosítják a választási szabályokat ill az alkotmányt... (gondoltam is, hogy mintha valahol hallottam volna már ilyet a közelmúltban, de fogalmam sincs melyik országban volt) Szóval, igyekeztünk valami kaja után nézni, de a tömeg akkorára dagadt, hogy szó szerint sem előre sem hátra nem tudtunk menni egy tapodtat sem. Belekerültünk a kellős közepébe. Ekkor már azért volt egy kis pánik rajtunk. Mivel gyakorlatilag, minden látványosság elérhetetlen volt, ezért úgy döntöttünk, irány a hotel. Kicsit elvoltunk tévedve, és hát brutálisan lassan haladtunk előre, de valahogy azért ki keveredtünk a sűrűjéből. Irány a hotel.
Itt szabadult el a pokol. Már nagyon közel voltunk a szállásunkhoz, amikor észnélkül rohangáló emberekre lettünk figyelmesek és valami rettenet orrfacsaró és szemkönnyeztető dolog csapott az arcunkba. Na ezt pestiesen úgy hívják könnygáz. Mivel kezdtek elfajulni a dolgok, próbáltunk rövidíteni, de balszerencsénkre pont abban az utcában kötöttünk ki ahol a magja volt az egész balhénak. Konkrétan rohamrendőrökkel néztünk farkasszemet akik válogatás nélkül csépeltek mindenkit aki arra volt. Mi még próbáltuk kiheverni a könnygáz okozta fájdalmakat, mire még nagyobb bajba kerültünk. Átmentünk haditudósítóba, próbáltuk dokumentálni az eseményeket, már csak azért is mert a balhé gócpontja az konkrétan a hotelónk előtt volt. Órákba telt, míg a tömeg egy kicsit oszlott, és akkor összeszedtük minden erőnket és bevettük a rendőrségi kordont ahol egész nyugodtan engedtek át. De aztán gyorsan be is tereltek a hotelünkbe. Innetől zajló eseményeket csak elbeszélésből tudjuk. Kint a rendőrök előkapták a gumilövedékes kis puskájukat és elkezdtek vele agyaggalambra lőni. Na kérem ez egy nagyon jó móka volt ugyan is, az egyik igen jól célzott és belőtt a hotel 2. emeleti ablakán... hm Mi szerencsére a 4,-en voltunk. Lementóünk megnézni a pék folyik lent, és hát néhány tüntető konkrétan beakart rontani a hotelbe. Azért itt már tele volt a gatya. Gondoltam itt lenne, hogy a hely karhatolom most már rendet rakjon. Természetesen nem hagyhattuk el a hotelt. Fényképezgettünk, majd mivel már este volt és nem nagyon volt esély arra hogy kijussunk ezért irány a szoba.
Szerencsékre elég hamar rendet tett a karhatalom, és már saját felelősségre kiengedtek. Ki is mentünk mert bátrak vagyunk. Elmentünk kajálni újfent a rendőrök között. A kaja megint csak K jó volt. Majd gyorsan visszatértünk a hotelba, és jöhetett az áldott netezés.
Azt hiszem azt a napot egy elég nagy szerencsével úsztuk meg, de bevallom felettébb izgalmas volt. A városból sokat nem láttunk, de annyira egyikünk sem bánta. Képeket egyelőre nem tudok produkálni, de holnap pótolom. A lényeg, hogy egyben vagyunk, és megérkeztünk Tioman szigetére, ahol maga a béke és nyugalom fogadott minket.
A Kuala Lumpuri napunk finoman szólva is elég érdekes volt. Reggel felkeltünk, kissé fáradtan, mert későn feküdtünk le. Elindulunk, sétálni, majd azt vesszükk észre, hogy szinte minden utca le van zárva, az üzletek zárva. Érdekesnek indult. Majd elég hamar beleszaladtunk egy valamiféle Vegyi cuccokat feldolgozó üzem elleni tiltakozásba. Sokan voltak, de nem tűnt vészesnek a dolog.
Majd gondoltuk, akkor irány a torony. Ahol 11 óra magasságában közölték, hogy hát mára már nincs több hely. Úgyhogy nem tudtunk felmenni. Hm.. Na mindegy, volt a torony mellet egy nagyon szép park medencével. Ott egy kicsit csöveztünk, nagyon hangulatos kis trópusi, oázis hangulata volt. Na akkor irány a belváros lássuk mi van KL-ben.
Elindultunk befelé. Metróra szálltunk is irány a belváros. Na kérem szépen ami ott fogadott minket az túlszárnyalja a mi kis október 23.-ai balhénkat. Olyan mérhetetlen tömeg volt, akik folymatosan skandáltak valamit, hogy azt leirni sem tudom. Mindenki sárga pólóban és nagyon elégedetlenek voltak. Próbáltunk infót szerezni, hogy mi a pék van.
Itt szabadult el a pokol. Már nagyon közel voltunk a szállásunkhoz, amikor észnélkül rohangáló emberekre lettünk figyelmesek és valami rettenet orrfacsaró és szemkönnyeztető dolog csapott az arcunkba. Na ezt pestiesen úgy hívják könnygáz. Mivel kezdtek elfajulni a dolgok, próbáltunk rövidíteni, de balszerencsénkre pont abban az utcában kötöttünk ki ahol a magja volt az egész balhénak. Konkrétan rohamrendőrökkel néztünk farkasszemet akik válogatás nélkül csépeltek mindenkit aki arra volt. Mi még próbáltuk kiheverni a könnygáz okozta fájdalmakat, mire még nagyobb bajba kerültünk. Átmentünk haditudósítóba, próbáltuk dokumentálni az eseményeket, már csak azért is mert a balhé gócpontja az konkrétan a hotelónk előtt volt. Órákba telt, míg a tömeg egy kicsit oszlott, és akkor összeszedtük minden erőnket és bevettük a rendőrségi kordont ahol egész nyugodtan engedtek át. De aztán gyorsan be is tereltek a hotelünkbe. Innetől zajló eseményeket csak elbeszélésből tudjuk. Kint a rendőrök előkapták a gumilövedékes kis puskájukat és elkezdtek vele agyaggalambra lőni. Na kérem ez egy nagyon jó móka volt ugyan is, az egyik igen jól célzott és belőtt a hotel 2. emeleti ablakán... hm Mi szerencsére a 4,-en voltunk. Lementóünk megnézni a pék folyik lent, és hát néhány tüntető konkrétan beakart rontani a hotelbe. Azért itt már tele volt a gatya. Gondoltam itt lenne, hogy a hely karhatolom most már rendet rakjon. Természetesen nem hagyhattuk el a hotelt. Fényképezgettünk, majd mivel már este volt és nem nagyon volt esély arra hogy kijussunk ezért irány a szoba.
Szerencsékre elég hamar rendet tett a karhatalom, és már saját felelősségre kiengedtek. Ki is mentünk mert bátrak vagyunk. Elmentünk kajálni újfent a rendőrök között. A kaja megint csak K jó volt. Majd gyorsan visszatértünk a hotelba, és jöhetett az áldott netezés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése